Egyre gyakoribb, súlyos következményekkel jár és keményen megterheli az egészségügyi forrásokat a Clostridium difficile-infekció. Meghosszabbítja a kórházi ápolás idejét, még sikeres kezelés után is képes kiújulni, tízből egy esetben akár halállal is végződhet. Nem lehet eleget beszélni róla.
A Clostridium difficile-infekció (CDI) a vastagbelet érintő fertőzés, Európában a kórházi fertőzés miatti hasmenés leggyakoribb oka, és rendszerint az antibiotikum-használat következményének tartják. Az elsősorban időseket érintő kórkép, súlyos esetben akár életveszélyt is okozhat.
A betegek biztonságának erősítését célzó európai és nemzeti stratégiákban központi szerepet kap az egészségügyi ellátás során szerzett (egyszerűbben: kórházi) fertőzések (Healthcare-associated infection – HAI) kérdése. Az egyént sújtó terheken túl a CDI jelentős költségterhet is jelent az egészségügy számára, és a HAI csoporton belül is kiemelkedő tényezőnek számít. Számos országban jelentőségét mégis alábecsülik az egészségügyi vezetők, de még a vezető klinikusok és így a közvélemény is. „A Clostridium difficile in Europe” című, nemrég megjelent kiadvány azzal a céllal készült, hogy felhívja az egészségpolitikusok és a klinikusok figyelmét a kórkép klinikai és gazdasági következményeire. A beszámoló, amelynek itt a lényegét adjuk közre, teljes terjedelmében megtalálható angol nyelven az interneten.
Kezelés és infekciókontroll
A kezelési irányelvek (melyek lényege az antibiotikum alkalmazása) Európában mindenütt elfogadottak, de betartásukról nincs adat. A kezelés terén a fő nehézséget a kiújulás jelenti.
Az infekciókontroll és a prevenció a CDI esetében is az antibiotikumokkal való bölcs gazdálkodást, a diagnózis mielőbbi és megbízható megállapítását, az elkülönítést, a higiénés szabályok betartását, az egészségügyi környezet fertőtlenítését (járványok idején egyéb teendőket is) jelenti. Mindez a kórházakban kivitelezhető, de az együttműködés még ott is limitált, nem beszélve az idősotthonokról, ahol az emberi és anyagi források is korlátozottak, és a szaktudás is hiányos. A helyzet országok, sőt régiók között is nagyon eltérő a mai Európában.
Az Európa Tanács 2009-ben rendelte el, hogy a tagállamoknak fel kell állítaniuk vagy ha már létezik, megkell erősíteniük a HAI surveillance (a fertőzések epidemiológiai követését, egészségpolitikáját, megelőzését szolgáló) rendszerét országos, regionális és intézményi szinten egyaránt. Az országok között így is jelentős különbségek vannak. A surveillance rendszerben is gyenge pontot jelent a területi ellátás csakúgy, mint az idősotthonok.
Teendők a betegek biztonságáért
Az Európa Tanács becslése szerint a kórházban ápolt betegek 8-12 százalékát éri nemkívánatos hatás bennfekvése alatt. Ezek egyik fő formája a HAI. A jobb HAI-kontroll és -prevenció stratégiájának kidolgozását és fenntartását európai és országos szinten is felügyeli az Európa Tanács.
Ami a jövőbeli teendőket illeti, a jelentés kiemeli az infekciókontroll ápolási otthonokbeli javításának szükségességét. Új, felhasználóbarát fertőtlenítőszerekre is szükség van, az egészségpolitikusoknak támogatniuk kell a standardizált diagnosztikai módszerek és laborszolgáltatások kidolgozását. Új vizsgálatokra is szükség van, amelyek a CDI legyőzésének kulcskérdéseit elemzik: a fertőzőforrások azonosítását, a transzmisszió módjait, illetve a prevenció és a kontroll költséghatékony lehetőségeit.
Forrás: V.Z. medicalonline
Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján elérhető a “Módszertani levél a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről” (Országos Epidemiológiai Központ; Módszertani levél a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről; Epinfo 18. évfolyam 4. különszám), melyből átfogó képet és tájékoztatást kaphatunk.// //
// //